Mit tesz a változókor az anyagcserével?
Amikor a perimenopauzáról beszélünk, legtöbbször a hőhullámok, az alvászavarok, a menstruáció megváltozása vagy a hangulatingadozások kerülnek előtérbe

Amikor a perimenopauzáról beszélünk, legtöbbször a hőhullámok, az alvászavarok, a menstruáció megváltozása vagy a hangulatingadozások kerülnek előtérbe. A hormonális átmenet azonban nemcsak ezeket a jól ismert tüneteket érinti. A háttérben az anyagcsere működésében is történhetnek olyan változások, amelyek már évekkel az utolsó menstruáció előtt elkezdődhetnek.
Egy 2025-ben a Journal of Mid-life Health folyóiratban megjelent tudományos áttekintés éppen ezt vizsgálta. A szerzők arra keresték a választ, hogyan kapcsolódik az ösztrogén változása az inzulinérzékenységhez, a vércukorszint szabályozásához, a zsíranyagcseréhez, a testösszetételhez és a hosszú távú anyagcsere-egészséghez a perimenopauzától a posztmenopauzáig.
Az áttekintés egyik legfontosabb üzenete, hogy a perimenopauzára nem csupán a menopauza előtti néhány kellemetlen évként érdemes tekinteni, hanem olyan anyagcsere-átmeneti időszakként, amikor különösen sokat számíthatnak a megfelelő életmódbeli lépések.
Mit vizsgáltak a kutatók?
A szerzők a PubMed, Google Scholar, Scopus és ScienceDirect adatbázisaiban keresték a 2000 és 2025 között megjelent tudományos publikációkat.
Elsősorban olyan kutatásokat vizsgáltak, amelyek a perimenopauza, az ösztrogén változása, az inzulinrezisztencia, az anyagcsere és az életmódbeli beavatkozások kapcsolatával foglalkoztak.
A szerzők kiemelten foglalkoztak a perimenopauzával, mert az anyagcsere változásai nem feltétlenül a menstruáció végleges megszűnésével kezdődnek. Már az ezt megelőző évek hormonális ingadozásai alatt megjelenhetnek.
Az ösztrogén sokkal többet csinál, mint a menstruáció szabályozása
Az ösztrogénre gyakran kizárólag női nemi hormonként gondolunk, pedig a szervezet számos más területének működésében is szerepet játszik.
Hatással van többek között a glükózanyagcserére, az inzulinérzékenységre, a hasnyálmirigy működésére, a zsíranyagcserére és arra is, hogy a szervezet hol hajlamosabb zsírt raktározni.
A perimenopauza során az ösztrogénszint nem egyszerűen folyamatosan csökken. Jelentős ingadozások történhetnek, majd a menopauza után tartósan alacsonyabb ösztrogénszint alakul ki.

A kutatási áttekintés szerint ezek a változások az anyagcsere működésére is hatással lehetnek.
Ez részben megmagyarázhatja azt a sok nő által tapasztalt jelenséget, hogy ugyanaz az életmód, amely néhány évvel korábban megfelelően működött, a perimenopauza idején már nem feltétlenül jár ugyanolyan eredménnyel.
Változhat az inzulinérzékenység is
Az áttekintés egyik fontos témája az ösztrogén és az inzulin kapcsolatának vizsgálata.
Az inzulin feladata, hogy segítsen a vérben található glükózt eljuttatni azokhoz a sejtekhez, amelyek azt energiaként fel tudják használni. Ehhez azonban a sejteknek megfelelően kell reagálniuk az inzulin jelzésére.
Az ösztrogén több ponton is részt vesz ennek a rendszernek a szabályozásában. A kutatók által összegzett eredmények szerint az ösztrogén változásával az inzulinérzékenység is kedvezőtlen irányba változhat.
Ez azért fontos, mert az inzulinrezisztencia nem kizárólag a vércukorszintről szól. Kapcsolatban állhat a testösszetétellel, a zsírraktározással és a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kockázatával is.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden perimenopauzában lévő nő inzulinrezisztens lesz. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az életszakaszban a metabolikus egészség egyre fontosabbá válik.
Nemcsak a testsúly, hanem a zsír elhelyezkedése is változhat
A kutatás külön foglalkozik egy másik jelenséggel, amelyet sok nő saját magán is észrevesz: a test formájának megváltozásával.
A menopauza előtt a női testre jellemzőbb a csípő és a comb környékén történő zsírraktározás. A menopauzális átmenet során azonban gyakoribbá válhat a hasi, úgynevezett centrális zsírfelhalmozódás.

Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül csak az a kérdés, hány kilogrammot mutat a mérleg.
Előfordulhat, hogy a testsúly viszonylag keveset változik, miközben a testösszetétel és a deréktájék látványosan átalakul.
Ennek egészségügyi jelentősége is van, mert a hasi, különösen a zsigeri zsírszövet nagyobb anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázattal társul, mint a perifériás zsírraktározás.
Az izomtömeg csökkenése tovább változtathatja az anyagcserét
Az áttekintett eredmények szerint a perimenopauzában nemcsak a zsírtömeg és annak eloszlása változhat, hanem a zsírmentes testtömeg csökkenése is megfigyelhető.
Ennek több szempontból van jelentősége.
Az izomszövet aktívan részt vesz a glükóz felhasználásában, ezért az izomtömeg megőrzése az inzulinérzékenység szempontjából is fontos. Ha kevesebb az izomtömeg, az energiafelhasználás is csökkenhet, ami tovább nehezítheti a testsúly szabályozását.
Éppen ezért a kutatásban szereplő életmódbeli ajánlások között az erősítő edzés és a megfelelő fehérjebevitel is hangsúlyos helyet kap.
Mennyi fehérjét említ a kutatás?
Az áttekintés szerint a napi 1–1,2 gramm/testsúlykilogramm fehérjebevitel erősítő edzéssel kombinálva segíthet az izomtömeg megőrzésében fogyás során.
Egy 70 kilogrammos nő esetében ez körülbelül napi 70–84 gramm fehérjét jelent.
Fontos azonban, hogy ezt ne minden nőre érvényes, személyre szabott előírásként értelmezzük. Az optimális mennyiséget az életkor, testsúly, fizikai aktivitás, teljes energiabevitel és az egyéni egészségi állapot is befolyásolja.
A kutatás üzenete inkább az, hogy a menopauza körüli években az izom megtartása legalább olyan fontos cél, mint önmagában a testsúly csökkentése.
A vérzsírértékek is változhatnak
Az ösztrogén változása nemcsak a vércukor-anyagcserével függ össze.
A tanulmány többek között a több mint 3300 nőt követő SWAN kutatás eredményeit is tárgyalja. A menopauzális átmenet későbbi szakaszában és a korai posztmenopauzában változásokat figyeltek meg több vérzsírértékben, köztük az LDL-koleszterinben, a trigliceridekben, az összkoleszterinben és az apolipoprotein B-ben.
Ez azért lényeges, mert ismét azt mutatja, hogy a menopauza nem kizárólag a menstruáció megszűnéséről vagy a kellemetlen tünetek kezeléséről szól.
A hormonális átmenet a hosszú távú anyagcsere- és szív-érrendszeri egészség szempontjából is fontos időszak.
Mit mond a kutatás a táplálkozásról és a mozgásról?
A tanulmány egyik legfontosabb gyakorlati üzenete, hogy éppen ebben az időszakban érdemes tudatosan foglalkozni az életmóddal.
A szerzők a rendszeres fizikai aktivitást, az erősítő edzést, a megfelelő fehérjebevitelt, a testsúly rendezését és a megfelelő minőségű étrendet emelik ki.

A táplálkozással kapcsolatban a zsírforrások minőségére is felhívják a figyelmet. Az áttekintett kutatások alapján a telített zsírsavak egy részének többszörösen telítetlen zsírsavakra történő cseréje – például magvakból, diófélékből és növényi olajokból – kedvező lehet az anyagcsere szempontjából.
A szerzők a fitoösztrogénekben gazdag élelmiszerekkel is foglalkoznak. A rendelkezésre álló kutatások alapján ezek bizonyos menopauzás tünetek támogatásában szerepet kaphatnak, ugyanakkor ez a terület további kutatást igényel.
Miért különösen fontos a perimenopauza?
Számomra ez a kutatás egyik legérdekesebb üzenete.
A perimenopauzára hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egy átmeneti időszakra, amelyet egyszerűen túl kell élni, amíg a hormonok „megnyugszanak”.
A szerzők azonban egyfajta metabolikus átmeneti ablakként írják le ezt az időszakot.
Ennek az az oka, hogy a testösszetétel, az inzulinérzékenység, a zsíranyagcsere és bizonyos szív-érrendszeri kockázati tényezők változásai már ekkor elkezdődhetnek.
Ez egyben lehetőséget is jelent.
Nem kell megvárni, amíg jelentős súlygyarapodás, magas vércukorszint vagy más anyagcsere-probléma jelenik meg ahhoz, hogy elkezdjünk foglalkozni az izomtömeg, a táplálkozás, a mozgás és általában az anyagcsere egészségének támogatásával.
Mit érdemes ebből hazavinned?
A kutatási áttekintés alapján a menopauza körüli testsúlyváltozást nem érdemes egyszerűen arra visszavezetni, hogy „kevesebbet mozogsz” vagy „többet eszel”.
Az ösztrogén változása több olyan rendszer működésével is kapcsolatban áll, amelyek meghatározzák az anyagcsere egészségét. Az inzulinérzékenység változhat, átalakulhat a zsírszövet eloszlása, csökkenhet az izomtömeg, és megváltozhatnak bizonyos vérzsírértékek is.
Mindez nem azt jelenti, hogy a súlygyarapodás elkerülhetetlen.
Éppen ellenkezőleg.
A perimenopauza olyan időszak lehet, amikor különösen sokat számít, hogy milyen alapokat teremtesz a következő évtizedekre. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, az erősítő edzés, az izomtömeg megőrzése és az egyéni kockázati tényezők figyelemmel követése nemcsak abban segíthet, hogy jobban érezd magad a menopauza alatt, hanem a hosszú távú egészséged szempontjából is jelentős lehet.
A kutatásról
Cím: Estrogen and Metabolism: Navigating Hormonal Transitions from Perimenopause to Postmenopause
Szerzők: Prachi Patel, Shreedhanya Patil, Navkiran Kaur
Folyóirat: Journal of Mid-life Health
Megjelenés: 2025
Típus: szakirodalmi áttekintés
PMID: 40951853
PMCID: PMC12431702
DOI: 10.4103/jmh.jmh_75_25
Kutatások


